Világítással, effektekkel foglalkoznak, mert ahhoz nagyon értenek! 

A Pelyhe Kft. száz százalékban magyar, saját tulajdonú vállalkozás. A kollégáink színházi szakemberek, akik ismerik a kulisszák világát, és mindenben tudnak segíteni a hozzájuk forduló színházaknak. Alapelvünk, hogy elsődlegesen azokat a szegény színházakat szolgáljuk ki, akik nem annyira gazdagok, hogy olcsó, egyszer használatos kínai termékeket vegyenek. Azzal tisztában kell lenni, hogy a technikailag korszerű színház, drága színház. Iyen és hasonló dolgokról beszélgettünk Pelyhe Jánossal, a cég alapító tulajdonosával.
– Ön színházban kezdte, majd céget alapított.
– Igen 1974-ben, – talán kimondani is szörnyű – negyven éve mentem be először a Madách Színházba dolgozni. Végigjártam a pályát: voltam világosító, fővilágosító, szcenikus, műszaki vezető, díszlet- és látványkivitelező. A színháznak, – mint színpadi felhasználó – elég széles skáláján tevékenykedtem, először a Madáchban, majd a Rockszínháznak voltam alapító tagja. 1990-ben jött el az az idő, amikor lehetett már céget alapítani. Az ars poeticám az volt, hogy olyan legyen a cég, azt nyújtsa, amit addig én, mint felhasználó, hiányoltam a szolgáltatások közül, akkor Magyarországon. Így alakult egy szolgáltató cégünk, ami színház-technológiával foglalkozott. Színházi kollégáimmal alapítottam, én vagyok benne a tulajdonos. Jelenleg hat fővel dolgozunk, tevékenységünk az egész országot lefedi.
– Mi is ez a tevékenység?
– Az elmúlt huszonnégy évben szolgáltatásunk tulajdonképpen négy fő részre osztható: először is a kereskedelem, a színháztechnikai eszközök értékesítése. Ebbe tartozik a színházak napi működéséhez szükséges eszközök, anyagok folyamatos biztosítása. Ezek elsősorban fényforrások, effekt eszközök, színfóliák, de van ebben szigetelőszalag, és csatlakozókábel is. Ezeket mind folyamatosan raktáron tartjuk. Vannak nagy értékű eszközeink is, de ezek már a beruházás kategóriába tartoznak. Bemutató helyiségeinkben megtekinthetők az eladásra szánt dolgok működés közben, bérbeadással viszont nem foglalkozunk. Második tevékenység, ezeknek az eszközöknek, az adott helyre való megtervezése. Harmadik a kivitelezés, és az utóbbi tíz évben ehhez kapcsolódik a színháztechnikával kapcsolatos oktatás is. Amikor a felhasználó megveszi az eszközt, sok esetben nem tudja, hogy az mi mindenre alkalmas és használható, ezeket a dolgokat nekünk kell megtanítani a vevőnek. Az egyetemen is van ilyen színház technikusi, szcenikusi felnőttképzés, amiben én is részt veszek oktatóként. A kivitelezésen az értendő, hogy nem csak színháztechnikákat kivitelezünk, hanem produkciók látványtervi elemeit, komplett technikai megvalósítását is. Ezért sokszor kérik a véleményünket részmegoldásokban, illetve bevonnak minket az alkotási folyamatba.
– Tudna erre példát is mondani?
– Tavaly nyáron Szent István koronázását játszoltták Székesfehérváron, Szikora János rendezésében. Ebben a produkcióban a komplett hang, fény, és látványtechnika kivitelezését mi készítettük. Először Szendrényi Éva elkészített egy díszlettervet, azt mi aktualizáltuk egy számítógépes programmal, majd elkészültek a kiviteli tervek, a látványtervek és világítási tervek. A tervezési időszak alatt természetesen folyamatosan konzultáltunk a rendezővel. Végül mindent adaptáltunk a helyszínen, és a technikai feltételeket is biztosítva, megvalósultak a valóságban is az elképzeléseink, létrejött a lenyűgöző előadás. A Tavaszi Fesztivál keretében a Művészetek Palotájában előadásra kerül Várkonyi Mátyás Mata Hari című rockoperája, ennek is a komplett technikai és látványtervét illetve a kivitelezést mi végezzük. Ezek is bizonyítják, hogy megmaradtunk a szakmán belül, hisz nem csak a kereskedelemmel foglalkozunk, de azoknak az eszközöknek a gyakorlati alkalmazását is bemutatjuk, amiket mi forgalmazunk.
– Vannak színházak, akik Önöknél „dolgoztatnak”?
– Annak idején megkaptuk a Nemzeti Színház világítástechnikai tervezését, kivitelezését, és az első időszakban még a működtetését is. Ma már nem színházakkal, hanem rendezőkkel, tervezőkkel állunk kapcsolatban, akik egy-egy produkciójuk kapcsán bizalommal fordulnak hozzánk. Ennek alapja egyrészt a személyes kapcsolatok, másrészt azok a nívós referenciák, amiket a szakmán belül nagyon sokan ismernek és elismernek.
– Tekinthető a látványtervezés is művészi tevékenységnek?
– Van ennek egyszer egy technikai része, amikor meg kell ismerni az eszközöket, a lehetséges alkalmazásokat és a megvalósíthatóság határait. Ez mindenki számára elsajátítható, de vannak, akik ezeknek az alkalmazásoknak az együttes, összehangolt működtetését valóban művészi fokon űzik, s ekkor ez már művészetnek tekinthető. Az ezen a területen mesteri szinten alkotók mindegyike valamiféle stílusjegyet hordoz, így megismerhető, beazonosítható a munkájuk. A világítás függ a darab koncepciójától, a díszletektől és a jelmezektől, egy jó világítástervező mindezeket figyelembe veszi. A külföldi színházakban kiírják a világítástervező nevét, ő ott egyenrangú tagja az alkotó csapatnak. Nálunk ez sajnos még nem ilyen egyértelmű és elismert alkotói tevékenység. Mert bár a technika korunkban ma már szinte mindenre képes, de a fény, hang, és látványelemekkel megvalósuló gyönyörű előadások valódi alkotója azonban mégis csak a technikát működtető ember.
Tölgyesi Tibor